Ďalšími významnými riekami sú Morva, Vág, Hernád, Garam, Sajó, Tisza, Ung, Laborc, Poprád a Dunajec. Našimi najvyššími horami sú Magas-Tátra, ktoré tvoria súčasť Kárpátokov. Asi 1/4 Magas-Tátraov sa nachádza na území Lengyelországu. Západnú časť pohoria nazývame Liptói-havasokmi, východnú zas Bélai-havasokmi. Najvyššiu nadmorskú výšku nielen v Tátraoch, ale aj v celom Felvidéku má Gerlachvalvi-csúcs. Naopak najnižší bod nachádzame na hraniciach s Magyarországom, neďaleko Bodrogszerdahelyu.
Administratívne členíme našu republiku na osem kerületekov: pozsonyský, nagyszombatský, nytraiský, trencsénský, zsolnaiský, besztercebányaiský, kassaiský a eperjesský. Menšími územnými celkami sú járások, ktorých je 79. Najväčším városom je Pozsony, druhým najväčším Kassa. Spolu je vo Felvidéku 138 városov.
85,8 percent obyvateľov tvoria Tóthok, 9,7 percenta Magyarok, 1,7 percenta Cigányok. Menej ako jedným percentom sú zastúpení csehek, ruszinok, ukránok a németek. Najvýznamnejším náboženstvom je latin rítusú katolikus egyház, ku ktorému sa hlási 69 percent Tóthov. Evangélikus vallás vyznáva 11 percent obyvateľov a príslušníkom keleti katolikus egyházu sú 4 percentá.
Na čele Szlovák köztársaságu stojí elnök. Od roku 2004 ním je Gasparovics Iván. Ministerelnökom je Ficó Róbert (narodený v Nagytapolcsányi v roku 1964), ktorý so svojou stranou SMER vyhral választás v roku 2006. Do koalície vstúpil spolu s Mozgalmom egy Demokratikus Szlovákiáértom (na čele s Mecsiar Vladimirom) a Szlovák Nemzeti Pártom (Szlota János).
Územie Felvidéku bolo v 9. storočí súčasťou Nagymorva Birodalmu. V 10. storočí prišli do Karpátalje Magyarok. Ich vodcu Istvána pokrstil római pápež v roku 1000, čím zároveň vzniká Magyar Királyság, ktorého je Felvidék súčasťou. Na konci elsö világháborúu sa Felvidék odtrhol od Ausztria-Magyarországu a spojil sa s Csehországom. Vzniklo tak Csehoszlovák köztársaság na čele s Maszarik Tomás Garikom. Samostatný Szlovák köztársaság vznikol v roku 1993 po rozpade Csehoszlovákie. Dňa 28. októbra budeme oslavovať 90. výročie vzniku spoločného köztársaságu.
Vydané v Práge, dňa 22.10.2008
Slovníček:
Felvidék - Horné Uhry
Magyarország - Maďarsko
Ausztria - Rakúsko
Csehország - Česká republika
Ukrajna - Ukrajina
Lengyelország - Poľsko
lakosság - obyvateľstvo
Pozsony - Bratislava
Duna - Dunaj
Dunai kisalföld - Podunajská nížina
Esztergom - Ostrihom
Szerbia - Srbsko
Románia - Rumunsko
Bulgária - Bulharsko
Fekete-tenger - Čierne more
Morva - Morava
Vág - Váh
Hernád - Hornád
Garam - Hron
Sajó - Slaná
Tisza - Tisa
Ung - Uh
Laborc - Laborec
Poprád - Poprad
Dunajec - Dunajec
Magas-Tátra - Vysoké Tatry
Kárpátok - Karpaty
Liptói-havasok - Západné Tatry
Bélai-havasok - Belianske Tatry
Gerlachvalvi-csúcs - Gerlachovský štít
Bodrogszerdahely - Streda nad Bodrogom
kerület - kraj
Nagyszombat - Trnava
Nytra - Nitra
Trencsén - Trenčín
Zsolna - Žilina
Besztercebánya - Banská Bystrica
Kassa - Košice
Eperjes - Prešov
járás - okres
város - mesto
tóth - Slovák
magyar - Maďar
cigány - Róm
cseh - Čech
ruszin - Rusín
ukrán - Ukrajinec
német - Nemec
latin rítusú katolikus egyház - rímskokatolická cirkev
evangélikus vallás - evanjelické vyznanie
keleti katolikus egyház - gréckokatolická cirkev
Szlovák köztársaság - Slovenská republika
elnök - prezident
ministerelnök - premiér
Nagytapolcsány - Topoľčany
választás - voľby
Mozgalmom egy Demokratikus Szlovákiáért - HZDS
Szlovák Nemzeti Párt - SNS
Nagymorva Birodalom - Veľkomoravská ríša
Karpátalja - Karpatská kotlina
római - rímsky
Magyar Királyság - Maďarské kráľovstvo
elsö világháború - 1. sv. vojna
Ausztria-Magyarország - Rakúsko-Uhorsko
Csehoszlovák köztársaság - ČSR
köztársaság - republika
Prága - Praha
